A "magányos farkas" kifejezés a filmtörténetben 1983-ban keletkezett, amikor megjelent, az akkoriban még csak 43 éves Chuck Norris híres akciófilmje az egyedül élő, kőkemény rangerről Lone Wolf McQuade címmel (Magyarországon: Magányos farkas címmel). Később ezt a szókapcsolatot az egyedül élő férfiakra kezdték alkalmazni. A természetben a farkasok többnyire falkákban élnek, de akadnak valóban magányos úton járó, egyedül élő farkasok is. És persze létezik a "magányos farkas személyiségtípus" is. Posztom erről szól.

A magányos farkas személyiség 8 jele:

1.)A magány preferálása:

A magányos farkasok gyakran inkább egyedül töltik idejüket és élvezik a saját társaságukat. Nyugalmat és elégedettséget találnak azt egyedüllétben és könnyen kimeríthetik őket a társasági interakciók.

2.)Függetlenség:

A magányos farkasok független gondolkodók, akik nem igazodnak a társadalmi normákhoz és nem követik a tömeget.

3.)Önállóság:

A magányos farkasok rendkívül önállóak és nem másokra támaszkodnak a döntéshozatalban vagy a problémák megoldásában. Igénylik az olyan munkaköröket is melyekben senki nem szól munkájukba.

4.)A tömegek és nagyobb összejövetelek kerülése:

A magányos farkasok gyakran kényelmetlenül érzik magukat tömegben vagy nagyobb társas eseményeken és inkább szeretnek kontrollt gyakorolni környezetük felett, minimalizálni a társas interakciókat.

5.)Mély gondolkodás:

A magányos farkasok gyakran mély gondolkodásba és önreflexióba merülnek és élvezik saját gondolataik és érzelmeik feltérképezését. 

6.)Erős munkamorál

A magányos farkasok általában erős munkamorállal rendelkeznek és nagyon fókuszáltak a céljaikra és ambícióikra. Gyakran önmotiváltak és erősen hajtja őket a siker iránti vágy. 

7.)Egyedi nézőpontok:

A magányos farkasok gyakran egyedi nézőpontokkal és világlátással rendelkeznek, mivel nem befolyásolja őket mások véleményei és hiedelmei.

8.)Érzelmi ellenállóképesség:

A magányos farkasok gyakran érzelmileg ellenállóbbak, mivel saját magukra kell támaszkodniuk érzelmi támogatás terén.

A Beavatott című film (és trilógia) egy különleges disztópikus indíttatású történetfolyam, mely egy sajátos társadalmi rendszert ábrázol egy izgalmas sztori és egy romantikus szerelem keretei között. A Beavatott-világ megteremtője Veronica Roth amerikai írónő, akinek 2011-es regényéből három évvel később, 2014-ben rendezett látványos filmet Neil Burger, a Csúcshatás készítője. A könyv óriási sikert aratott világszerte és bár a film kicsit mérsékeltebb fogadtatásban részesült mégis jelentős rajongótábort hozott létre szinte mindenhol. Bár az IMDb-n a film jelenleg 6,6 ponton áll, valódi értéke ennél messze több. 

A kép forrása: ujszo.com

Jelen posztomban a Shailene Woodley - Theo James - Kate Winslet neveivel "fémjelzett" csapat munkáját csak másodlagosan méltatnám (noha teljes joggal megérdemlik az elismerést), most inkább elsősorban magával az alapsztorival és annak különleges társadalom-modelljével szeretnék foglalkozni. Azzal a világgal, amit Veronica Roth teremtett, nagy sikerű könyvében.

A regény és a film is egy olyan idősíkban játszódik, amikor az emberiség egy globális világkatasztrófa utáni lepusztult világban kényszerül élni. Bár a táj mindenhol kihalt vidékekből áll, itt-ott azért a régi városok romjain kialakulnak kisebb-nagyobb közösségek. Az egyik ilyen épp Chicago romos épületei között jön létre. Az itteni közösség úgy alakította ki önmagát, hogy 5 társadalmi csoportra osztotta saját lakosságát, mégpedig a bátrak, őszinték, önfeláldozók, barátságosak és műveltek kasztjára. A barátságosak kertészkednek, földet művelnek és megtermelik az élelmet a város körüli földeken, az őszinték a jogi ügyekkel foglalkoznak, az önfeláldozók a város vezetésével és a szegények megsegítésével törődnek, a műveltek végzik a szellemi jellegű munkákat a barátságosak pedig egyszerre rendfentartók és katonák akik védelmezik a várost. Vezetőik: Jeanine Matthews (Erudite-műveltek), Marcus Eaton (Abnegation-önfeláldozók), Johanna Reyes (Amity-barátságosak), Jack Kang (Candor-őszinték), and Eric & Max (Dauntless-bátrak).

A bátrak vezetői: Max és Eric. Forrás: cinemablend.com

Az öt csoport szokatlan rendezőelv mentén lett kialakítva: Veronica Roth emberi tulajdonságokat választott ehhez. Elgondolkodva, talán a bátrak és műveltek mellé (akik a karhatalmat és a vezető értelmiséget testesítik meg), a földművesek, munkások és művészek megkülönböztetés logikusabb lett volna. Bár ebben az esetben ugyan ki választaná a munkás vagy földműves kasztot. Mindenesetre a történetben érdekes, hogy a rendszer mindazokat üldözi, akik egyik klisébe sem tartoznak vagy éppenséggel mindegyikbe beleillenek (utóbbiak az elfajzottak). Az írónő ezzel üzen számunkra: akik kilógnak a sorból, azokat minden rezsim kiveti magából.

Ebben a történetben is akad persze lázadó és itt is egy nő az: Beatrice Prior (Shailene Woodley), aki az önfeláldozok csoportjában cseperedik fel. Egy ponton azonban megtudja (egy vizsgálat során), hogy mindegyik csoportba beleillik így veszélyes rendszerre nézve. Eltitkolja hát az eredményt (amiben cinkosa lesz a tesztet végző személy is) és elhatározza hogy a nagy felhajtással megtartott csoport-választó ceremónián a bátrakhoz fog majd jelentkezni. Így is teszt családja nagy megrökönyödésére. Vonzó számára ugyanis a bátrak szabadsága és ösztön-élete, mely azt az illúziót kelti, mintha ők tényleg azt tehetnének amit csak akarnak. Bátyja, Caleb (Ansel Elgort) a műveltekhez jelentkezik, ami szintén meglepi a szülőket, főleg édesanyjukat Nataliet (Ashley Judd). 

Forrás: vox.com

A film folytatása a fiatalok sorsát mutatja be, ahogy próbálnak helyt állni új környezetükben. Beatrice rögtön nevet is változtat: Tris néven mutatkozik be új közösségében. Már az első napján vonzalmat érez kiképzője, a jóképű és karizmatikus Négyes (Theo James) iránt, aki idővel visszonozza is a lány érdeklődését. Közben azonban nagyon kemény próbatételeknek kell megfelelnie és vigyáznia kell arra is, nehogy a különböző erőnléti és párharcokból álló teszteken az utolsó versenyzők közé kerüljön, mert akkor kiutasítják a bátrak közül. Négyes segít neki és kialakul köztük egy erős kapcsolat, mely  - bár ezt a lány eleinte még nem tudja - abból is ered, hogy a férfi megérzi, hogy Tris ugyanúgy "elfajzott" (azaz csoportok felett álló) mint ő maga (amit egyébként persze ő is titkol). 

Egy idő után bevallják egymásnak érzelmeiket és azt a gyanújukat is, hogy a műveltek hatalomátvételre és totális diktatúra bevezetésére készülnek. Mindketten szembe mernek szállni a Jeanine Matthews (Kate Winslet) vezette rendszerrel. Vagyis kapunk tanulságot is: ha más vagy, mint a többiek, ha látod a körülötted kialakult világ hibáit, merj lépni, merj lázadni, kitűnni, más maradni. Tris és Négyes mindenesetre egy felkelés élére állnak és megkezdődik a film mozgalmasabb része, a harc a diktatúrával. Legfőbb ellenfelük Jeanine mellett a bátrak két parancsnoka: Max és Eric, akik a műveltek mellé állnak a diktatúra szolgálatában. Eric (Jai Courtney) különösen veszélyes, mert jól ismeri Négyest és a gyengéit. Ezek összesen 4 dologban érvényesülnek (innen a férfi névválasztása): félelem a magastól, félelem a bezártságtól, félelem ártatlanok megölésétől és félelem attól, hogy édesapját bántania kell, vagy az bántja őt. 

A Bevatott egy különleges film, melyet a későbbi folytatások még egyedibbé tesznek: A lázadó (Insurgent, 2015) és később: A hűséges (Allegiant, 2016). Ajánlom mindenkinek, aki szereti a disztópikus posztapokalpitikus jövőben játszódó történeteket, izgalmas jelenetekkel fűszerezve, speciális karakterekkel szinesítve és egy romantizált szerelem beteljesülésével kiegészítve. Értékelésem: erős 4,5 csillag. A két ünnep köztre vagy akár szilveszterre is ideális néznivaló.

James Cameron ezúttal is megcsinálta: 2009 és 2022 után harmadszor is képes volt lenyűgözni rajongóit egy olyan hihetetlen látványorgiával, mely elvarázsoló filmélményt ad több mint 3 órán keresztül. Ez az Avatar 3, mely ismét karácsonyra időzítve került a mozikba. A "lenyűgözés" annak ellenére is működik, hogy az alapsztori most sem különösebben összetett: adott egy különleges bolygó, a Pandora ahol egy komplex ökoszisztéma él (minden élőlény szoros kapcsolatban funkcionál a többivel) és temérdek olyan anyag található, mely értékes a planétára érkező emberiség számára. Ezek között első helyen áll a tengeri Tulkunok által termelt amrita nevű anyag, mely lassítani képes az öregedést, ezért az emberek számára fontos és főleg az RDA részvénytársaság akarja mindenképp megszerezni. És adottak az itt élő humanoid Na'vik (három méteres kék lények), akik természetesen nem szeretnék, ha az emberiség gyarmatosítaná bolygójukat, így szembeszállnak a hódítókkal. Ez a váz, melyre Cameron most is felfűzi történetét.

A kép forrása: tvmovie.de

Az alapállás emlékeztethet bennünket egy régi történetre: a XVI. - XVII. századi Amerikára, amikor az európai fehér ember megkezde Észak-Amerika leigázását, mert kellett neki az indiánok földje. Megérkeztek az indiánok által birtokolt területekre modern tűzfegyvereikkel (puskákkal, pisztolyokkal) és elvették az indiánok legelőit, hegyeit, természeti kincseit, lerombolva kultúrájukat. Akkoriban Európa a hódítóknak szurkolt és barbár vadembereknek tekintette a földjüket védő indiánokat, ma pedig 2025-ben fizetünk azért, hogy rajonghassunk a pontosan ugyanezen metodus mentén szabadságukért küzdő Na'vikért, akik a hódítók elleni harcra készülnek. Furcsa és már-már szürreális ha belegondolunk.

Persze ezúttal 2154-ben járunk, és persze egy másik bolygón (a Pandorán és nem a Földön) és a harcosok sem indiánok, hanem Na'vik, de mindez csak behelyettesítés kérdése. Az emberi igazságérzet azonos sémák mentén lép működésbe: a családjukért, népükért, élőhelyükért harcoló gyengébbek, elmaradottabbak mellé állunk ösztönösen. Vezetőjük az emberből (tengerészgyalogosból) lett Na'vi harcos: Jake Sully (Sam Worthington) és szerelme, gyermekei anyja Neytiri (Zoe Saldana). A másik oldal a gonosz betolakodók oldala, ahol csak nyereségvágy létezik, meg erőszak. Vezetőjük Ardmore tábornok asszony (Edie Falco) és Selfridge (Giovanni Ribisi), aki az RDA részvénytársaságot képviseli. Mellettük áll az emberből Na'vivá lett Quaritch ezredes (Stephen Lang) akinek legfőbb életcélja megöldi Jake Sullyt és elfogni saját fiát, Spidert (Jack Champion). A fiú azért is annyira fontos, mert a bolygó isten-anyja, Eywa átalakította és emberből félig Na'vivá tette és így képessé vált ember testben is belélegezni Pandora levegőjét. A "receptet" Selfridge csapata nagyon szeretné lemásolni, hogy később amikor majd a gyarmatosítás során embereket telepítenek Pandorára, alkalmassá tehessék őket is az itteni életre. 

A kép forrása: variety.com

Az izgalmak folyamatosan biztosítottak, hisz mindig van kinek szurkolnunk: drukkolhatunk például Spidernek, hogy megmeneküljön Quarich elől, a Jake-Neytiri párosnak, hogy összekovácsolják a Na'vi törzseket a Tulkunok megmentésére (és persze bolygójuk felszabadítására) és nyilván maguknak a Na'viknak is, hogy sikerrel harcoljanak nem csak a katonák de az áruló Mangkwan törzs ellen is, mely vezetőjük Varang (Oona Chaplin) parancsára áll az emberek és Quaritch mellé. Ami a látványvilágot illeti: túlszárnyalja mindkét korábbi részt is, hiszen földön, égen, víz-alatt is elmerülhetünk a színes lények, szerkezetek, életformák kavalkádjában. Alig győzzük befogadni a temérdek ingert és érzést, mely egyszerűen elborít bennünket. 

Lenyűgözőek a Tulkunok is, a hatalmas tengeri lények, melyeknek agya termeli a rejtélyes öregedés-gátló amritát. A film több jelenete is hosszan foglalkozik velük és láthatunk egy nagy tengeri csatát is, melyben ezek a különleges teremtmények szembeszállnak a hadihajókkal (és tengeri harci ketyerékkel) érkező katonákkal. Akadnak teljesen új lények is, mint a félelmetes polipcápák, melyeket Eywa a Na'vik mellé állít illetve a lebegő óriás lények, melykeket léghajók módjára használnak a Na'vik. 

A végkifejlet rengeteg izgalmat hoz, mi pedig észre sem vesszük, hogy már eltelt töb mint 3 óra. Én is így jártam, csalódottan vettem észre, hogy a moziban felkapcsolták a villanyokat és véget ért egy különleges utazás, mely egészen elvarázsolta szinte minden érzékszervemet. Mindenkinek ajánlom, aki szeretné különlegesebbé tenni a 2025-ös évének utolsó napjait. Nem bánja meg.

A 2014 -es „Hazárdjáték” (The Gambler) című, meghatározhatatlan műfajú (de elvben kriminek besorolt) film, valódi csemege a különleges sztorik kedvelőinek és a szerencsejáték-függő nézőknek. Rupert Wyatt rendező, aki a 2011-es Majmok bolygójával egyszer már felkeltette saját maga iránt a filmes szakma érdeklődését, egy kifejezetten élvezetes sőt elgondlkodtató és szenvedélyés filmet rakott össze, az akkoriban még csak a 43. születésnapját ünneplő (ma már 54 éves) Mark Wahlberggel. A filmben szerepet kap egyébként még John Goodman és Jessica Lange is, akik jelentős mértékben emelik a produkció színvonalát. De persze a mű igazi alakja Wahlberg, aki épp termékeny korszakát éli, hiszen 2015 óta több sikeres filmmel is öregbíteni tudta színészi hírnevét (Törtetők, Ted 2, Megjött Apuci, 22 mérföld, Instant család, Uncharted, Mocskos játszma).

A történet egy kettős életet élő egyetemi oktatóról szól, ő Jim Bennett (Mark Wahlberg) aki nappal irodalmat tanít, éjszaka viszont nagy tételben kártyázik. És többnyire veszít, mégpedig százezreket. Az összes probléma ebből az alaphelyzetből következik: ugyanis Bennett valódi alvilági fazonoktól, maffiavezérektől kér kölcsön mint Frank, azaz John Goodman vagy a koreai Mr Lee (Alvin Ing). Ezeket a kölcsönvett pénzeket aztán nem tudja megadni, így állandó tartozásai és kóros játékfüggősége okán életveszélyes helyzetbe kerül és saját családját is veszélybe sodorja.

Közben sajátos kapcsolatba bonyolódik egy tanítványával a csinos Amyvel (Brie Larson) az egyetemről, ami tovább nehezíti helyzetét. Egyetemi előadásai egyébként a film élvezetes és elgondolkodtató perceit jelentik, például amikor a tehetségről és a középszerűségről beszél. Ám a középpontban végig kettős élete áll: a docensként és íróként is sikeres tanár nem adja fel függőségével szembeni harcát, ügyesen trükközik a kosárlabda fogadásokkal és végül mindent kockáztatva és egy lapra feltéve, szinte csodával határos módon, de kimászik reménytelen helyzetéből. Kell ehhez dúsgazdag édesanyja, Roberta (Jessica Lang) segítsége is, akivel enyhén szólva sem túl rózsás a viszonya. De végül egy hihetetlen jeleneten és egy mindent egy lapra (pontosabban rulett golyóra) feltett téten múlik egész élete.

A film első pillanatra egy átlagos krimi, minimális izgalommal, ám valójában ennél sokkal több. Jim Bennett története üzenet arról, hogy az élet egy harc, melyben csak magunkra számíthatunk. Tanulsága, hogy a játékszenvedély óriási veszélybe sodorhat bennünket, és tönkre teheti életünket is. Mindezeken túl a film elgondolkodtat arról is, hogy a legtöbb ember kettős életet él. Az egyik énünk lehet sikeres valamiben, míg a másik, rejtett énünk egy teljesen új dologra vágyik. (Néha szinte betegesen.) Így rengeteg ember vív folyton belső harcot önmagával. A belső vívódásokkal küszködőkön belül a játékszenvedély-betegek pedig egy külön "kategóriába" sorolhatóak. Sajátos démonjaikkal harcolnak, melyből a külvilág néha alig lát valamit. A Gambler főhőse legyőzi ezeket a démonokat, és a film utolsó képsorain elfut előlük.

Wahlberg játéka hiteles, stílusos és messze átlag feletti. Jim Bennett tanárként elmondott gondolatai pedig értékesek és messzire vezetnek. John Goodman zseniális a maffiavezér szerepében és a film egyik legérdekesebb eszmefuttatása az ő szájából hangzik el, mégpedig a "kapd be pozícióról". Ennek lényege, hogy a legtöbb, amit életünkben elérhetünk, az annak biztonsága, hogy bárkinek azt tudjuk mondani: kapd be. Ezt pedig azért tehetjük meg, mert anyagilag biztonságban vagyunk. Van házunk, van autónk és van pénzünk a bankban, mely szépen kamatozik nekünk. Ezzel pedig anyagilag mindeniktől függetlenek lehetünk. EZ a "kapd be" pozíció. Ennek az állapotnak az elérését tanácsolja Frank (John Goodman) is a játékfüggő és életét kockáztató Jimnek (Wahlbergnek). És alighanem ez az egyszerű alapigazság a Gambler egyik nagy üzenete is számunkra. 

A film vége komoly csattanót hoz, egy érdekes befejezéssel. Összességében a Hazárdjáték ugyan nem az évszázad filmje, de érdekes és stílusos alkotás, elgondolkodtató eszmefuttatásokkal és nagyszerű alakításokkal. Nekem nagyon tetszett, értékelésem erős négy csillag (bőven megér annyit).

 A filmtörténelem rengeteg értékes filmalkotással ajándékozott már meg bennünket azóta, hogy a Lumiére fivérek 1895-ben elkészítették a világ első mozgóképes filmalkotását és bemutatták a francia fővárosban, (zajos sikert aratva 1895 december 28-án a párizsi Grand Caféban). Szinte képtelenség minden darabot megtekinteni, ami az azóta eltelt 130 évben elkészült, de legtöbbünk számára nem is volt sohasem cél. Sokkal inkább egy filmes lista a hosszú téli estékre a legjobb darabokból. Ösztönösen saját korszakunk filmjeihez vonzódunk többnyire marginálva például a századfordulós burleszkeket és a 20-as 30-as vagy éppen 40-es évek sajátos drámáit, vígjátékait és noirjait. A decemberi bekuckózásra szánt listámra bevallom magam is mellőztem ezúttal ezeket. Jelen lista inkább az 70-80-as évek utáni művekre fókuszál ugyanakkor a 12 filmből öt is 1970 előtt készült alkotás. Műfajilag 3 vígjáték, 5 dráma, 2 kalandfilm, 1 sci-fi és 1 háborús film. De nézzük is őket sorban:

1. A remény rabjai (1994)

• Ajánlás: Egy börtönbarátság és szökés története. Életbölcsességek, fodulatok, értékek. Hosszú évek óta a legjobb filmnek tartott alkotás az IMDb-n.
• Rendező: Frank Drabont
• Főszerepben: Tim Robbins, Morgan Freeman
• Műfaja: dráma

Sztori: Egy ártatlanul életfogytig tartó börtönre ítélt ám valójában csak 20 évet raboskodó férfi története, aki a rácsok között őszinte barátságra lel, majd bravúros módon megszökik és még bosszút is áll a börtönigazgatón és kegyetlenkedő őrein. Andy Dufresne (Tim Robbins) a felesége és állítólagos szeretője megöléséért ül, de ártatlan. Odabent elsősorban eszének, képességeinek és Ellis Boyd Redding (Morgan Freeman) barátságának köszönheti túlélését.

A film különlegessége: Sajátosan és zseniálisan mutatja be azt a folyamatot, amellyel egy teljesen átlagos életet élő, ugyanakkor rendkívül okos ember beilleszkedik a börtön-világba, majd megőrzi saját identitását és felül-emlkedik körülményein, igaz barátságokat kötve. A rendezés egyszerre ad életbölcsességet és tanulságot, miközben egy szórakoztató történettel is megajándékoz bennünket. A film két Golden-Globe és egy Oscar jelölést kapott.

2. Casablanca (1942) 

• Ajánlás: Romantikus szerelmi történet a háborús idők Casablancájában. Szerelem, humor, romantika, önzetlenség
• Rendező: Kertész Mihály
• Főszerepben: Ingrid Bergman és Humphrey Bogart
• Műfaja: romantikus dráma

Sztori: Egy pár kapcsolatáról szól a film, akik a második világháború küszöbén Párizsban ismerkednek meg egymással. Igazi nagy szerelem bontakozik ki közöttük, ám a háború messzira sodorja őket egymástól. Évekkel később a németek uralta afrikai Casablancában találkoznak újra, ahová Ilsa a férjével érkezik, és ahol Rick egy bárat működtet. Ilsa és ellenálló férje Amerikába szeretnének tovább-menekülni, de a sors úgy hozza, hogy ennek sikere Rick kezében van, aki bianco útlevekehez jut. 

A film különlegessége: Az önzetlen szeretet bemutatása a történet, melyben háborús történelmi közeg és az összetett politikia helyzet hátteret ad egy szerelmi drámának is. A rendezés fokozatosan bontja ki egy szerelmi háromszög rejtélyeit és mutat szabadságvágyat az embertelen nácizmussal szembeszállni kész mellékszereplők szemszögéből, humorral és drámával egyszerre. A film két Oscart kapott.

3. Farkasokkal táncoló (1990) 

• Ajánlás: Az amerikai polgárháború idején egy északi katona beilleszkedik az indiánok közé. Kaland, érdekességek, életbölcsességek, elfogadás.
• Rendező: Kevin Costner
• Főszerepben: Kevin Costner, Mary McDonnell
• Műfaja: kalandfilm

Sztori: Az amerikai polgárháború egyik tisztjének története a határszélen, aki megismerkedik az indiánokkal, majd elnyeri bizalmukat is. John Dunbar, akit Kevin Costner alakít az indiánok közt találkozik szerelmével is és itt ébred rá arra, hogy egyáltalán nem vademberek, sőt nemes, érző lények, akik csal élni akarnak. 

A film különlegessége: Megmutatja a néző számára, hogy mások gyűlölete, az előítéletek dédelgetése és eltérő népek lenézése mennyire értelmetlen dolog. Kevin Costner rendezőként és főszereplőként egyszerre is helyt állva érzékelteti más népek tiszteletének fontosságát. A film két Oscart és egy Golden Globe-ot kapott.

4. A zongorista (2002)

• Ajánlás: Valóság alapú történet egy híres zsidó származású lengyel zongorista megmeneküléséről a megszállt Varsóban. Háború, életösztön, túlélés Polanskitól.
• Rendező: Roman Polanski
• Főszerepben: Adrien Brody, Emilia Fox, Thomas Kretschmann
• Műfaja: háborús dráma

Sztori: Egy zsidó származású varsói zongoraművész hányattatott sorsát és bújkálásait követi nyomon a film a második világháborúban, amikor a nácik megszállva tartották Lengyelországot és minden zsidó lakost haláltáborokba igyekeztek hurcolni. Szpilman megjárja a poklok poklát: látja barátait meghalni, látja családja elhurcolását, éhezik és retteg éveken keresztül. Ám kitart és végül a sors fintorának köszönhetően épp egy emberséges német katona menti meg.

A film különlegessége: Roman Polanski rendezése és Adrien Brody elképesztő alakítása (amiért egyébként Oscart is kapott 2003-ban) A néző teljes mértékben átérezheti az élni akarás és rettegés szintjeit szinte a főhős Wladiszlaw Szpilman (Adrien Brody) bőrébe bújva. A film egy Oscart és egy BAFTA-díjat kapott.

5. Holt költők társasága (1989)

• Ajánlás: Egy brit bentlakásos iskola új angol-tanárának merőben új módszerei a szabad gondolkodásról. Életbölcsességek, szabadság, kritikai gondolkodás
• Rendező: Peter Weir
• Főszerepben: Robin Williams, Ethan Hawke
• Műfaja: dráma

Sztori: A történet 1959-ben játszódik az angliai Welton Akadémián, ahol bentlakásos fiú-iskola diákjai ismerkednek meg az új angoltanárukkal: John Keatinggel. Az új tanár teljesen más módszerekkel tanít mint elődje: nála a kreativitás, az önálló gondolkodás az első és elveti a tekintélyuralmat. A fiatalok az ő hatására alakítják meg titkos társaságukat a Holt költők társaságát. 

A film különlegessége, hogy megmutatja, hogy az irodalom szeretete és az önálló gondolkodás illetve a merev tekintélyuralom elutasítása mennyire fontosak a szabad és teljes élethez illetve annak élvezetéhez. A film három BAFTA-díjat kapott.

6. Kelly hősei (1970)

• Ajánlás: Amerikai katonák egy csoportjának vicces kalandjai egy öncélú bevetésen. Humor, vicces párbeszédek, harci jelenetek
• Rendező: Brian G Hutton
• Főszerepben: Clint Eastwood, Telly Savalas, Donald Sutherland
• Műfaja: háborús film

Sztori: A második világháború nyugati frontján játszódik a történet, ahol 1944 őszén egy amerikai katonákból álló szakasz egy magánakcióra készül. Tervük szerint áttörnek a fronton és elfoglalnak egy túloldalon lévő bankot, majd elrabolják a maguk számára a nácik ott tárolt aranyát. Vezetőjük Kelly (Clint Eastwood).

A film különlegessége: Rengeteg vicces párbeszéddel és különleges karakterrel mutatja be a háború másik oldalát. Azt az oldalt, mely nem kizárólag a szenvedésről és halálról szól, hanem egy rakás nagyon különböző ember összefogásáról annak érdekében, hogy a maguk javára fordítsák a háborút és kifosszák az ellenséget.  

7. Mentőexpedíció (2015)

• Ajánlás: Egy Marson felejtett túlélő vicces szövegekkel teli túlélése. Humor, sci-fi, kalandok, túlélés.
• Rendező: Ridley Scott
• Főszerepben: Matt Damon, Jessica Chastain
• Műfaja: sci-fi

Sztori: Bár jelenleg a civilizációnk még nem tudott embert küldeni a Marsra, a film története szerinti jövőben egy teljes csapat dolgozik annak felszínén. Egy nap hazaindulnak, de a Marson reked egy társuk, Mark Watney (Matt Damon), akiről azt hiszik meghalt. A film Mark túlélését kíséri végig, ahogyan nagyon találékony módon tesz szert élelemre és ahogyna végül hazajut csapata segítségével.

A film különlegessége: Az emberi találékonyság megjelenítése Matt Damon alakításában, aki szórakoztató és vicces monológjaival bizonyítja be: mindig meg kell őriznünk jókedvünket, optimizmusunket és soha nem szabad feladnunk a küzdelmet a túlélésünkért, bármilyen helyzetbe kerüljünk is. A film két Golden Globe és egy BAFTA-díjat kapott.

8. Életrevalók (2011)

• Ajánlás: Dráma és humor egyszerre egy mozgásképtelen férfi és ápolója barátságáról. Hol megható hol vicces jelenetek
• Rendező: Olivier Nakache, Eric Toledano
• Főszerepben: Omar Sy, Francois Cluzet
• Műfaja: vígjáték

Sztori: Egy baleset miatt nyaktól lefelé lebénült francia milliárdos története, aki tragikus helyzetében a végső elkeseredés szélére kerül. Ám ekkor egy új ápolót vesznek fel mellé, aki merőben szokatlan módon viszonyul helyzetéhez. Nem érzékelteti vele, hogy rokkant és kiszolgáltatott, sőt teljesen úgy bánik vele, mint egy egészséges emberrel. A két ember kapcsolata barátsággá alakul és megmenti mindkettejüket.

A film különlegessége: A rendezés és a két zseniális alakítást nyújtó főszereplő humorral, természetességgel és tragikomikummal mutatja be, hogy miként tudja visszaadni valaki egy kiszolgáltatott ember életkedvét. A film jelöléseket kapott Európai Filmdíjra, Golden Globe-ra és BAFTA-díjra is. 

9. Van, aki forrón szereti (1959)

• Ajánlás: Az egyik legjobb valaha leforgatott vígjáték két zenészról, akik nőknek öltözve utaznak Floridába egy zenekarral, hogy a maffia elől elmeneküljenek. Humor minden mennyiségben.
• Rendező: Billy Wilder
• Főszerepben: Marilyn Monroe, Tony Curtis, Jack Lemmon 
• Műfaja: vígjáték

Sztori: Két chicagoi zenész 1929 elején a szesztilalom alatt illegális klubbokban lép fel ám egy nap szemtanúi lesznek egy maffia-leszámolásnak. Menekülni kénytelenek, így kapóra jön számukra egy floridai turné, csakhogy egy női szakszofonost és egy női bőgőst keresnek. Nincs mit tenni női ruhába bújva jelentkeznek az állásra. Itt ismerik meg a csinos Virágot, aki az együttes énekese. Floridában aztán viccesnél vicesebb helyztekbe kerülnek, mert egyiküket egy milliomos férfi környékezi meg, másikuk pedig esténként férfiruhába bújva Virágnak kezd udvarolni.

A film különlegessége: Jack Lamon és Tony Curtis alakítása, akik női szerepekben tündökölve játszák végig a filmet, rengeteg vicces és kacagtató helyzettel, poénnal szórakoztatva bennünket. A film két Golden Globe és egy BAFTA díjat kapott.

10. Tizedes meg a többiek (1965)

• Ajánlás: Magyar katonák egy csoportjának frontszökése és bújkálása a tizedes vezetésével. Humor, kalandok, vicces párbeszédek. A magyar vígjátékok legjobbja.
• Rendező: Keleti Márton
• Főszerepben: Sinkovits Imre, Major Tamás, Darvas Iván
• Műfaja: vígjáték

Sztori: A második világháborúban játszódó történet idején a front éppen áthalad Magyarországon, így éppen teljes a káosz, mert egyes területeken már ott vannak az oroszok, másutt még a nácik parancsolnak és közben még a nyilasok is tartják magukat. Molnár tizedes (Sinkovits Imre) azonban úgy dönt: neki ebből elég volt és a zsoldpénzzel együtt, hamis papírokkal meglép a frontvonalból. Egy kastélyban akarja átvészelni a front átvonulását, de ott már más szökött katonák is bújkálnak, akiket a sajátos stílusú komornyik (Major Tamás) bújtat.

A film különlegessége: Rengeteg vicces jelenet, melyek nagy része valóságos szállóigévé vált 1965 óta, mint például "az oroszok már a spájban vannak". 

11. Kémek a Sasfészekben (1968)

• Ajánlás: Egyszerre háborús és kémfilm két kitűnő, világklasszis színésszel. Kaland, harc, rejtélyek minden mennyiségben, lenyűgöző havas hegyek között.
• Rendező: Brian G Hutton
• Főszerepben: Richard Burton, Clint Eastwood
• Műfaja: kalandfilm

Sztori: A második világháborúban járunk, de még a normandiai partraszállás megindulása előtt vagyunk. A brit hírszerzésbe kettős ügynökök épültek be, így a szövetséges parancsnokság különleges bevetésre ad parancsot. Két tiszt vezetésével a gyanús ügynököket egy alpesi német kémközpontba való betörésre utasítják egy állítólagos amerikai tábornok kiszabadítása érdekében. A kémközpont a híres Schloss Adler, ami alig megközelíthető így mindenki csak Sasfészeknek nevezi. A két tisztet, aki az ügynökök lebuktatását tervezik: Richard Burton és Clint Eastwood alakítják.

A film különlegessége: Lenyűgöző képeket mutat az Alpok havas hegyláncairól és a középkorban épült Hohenwerfen várról, ahol a film sztorija szerint a nácik kémközpontot telepítettek. A cselekmény egyszerre kémtörténet és háborús dráma, számtalan fordulattal, meglepetéssel és rejtéllyel.

12. Hitler: A gonosz születése (2003)

• Ajánlás: A legjobb és legérdekesebb film a világ legkegyetlenebb diktátorának hatalomra emelkedéséről példaértékű történeti hűséggel.
• Rendező: Christian Duguay
• Főszerepben: Robert Carlyle, Liev Schreiber, Matthew Modine
• Műfaja: életrajzi dráma

Sztori: A film Adolf Hitler gyermekkorától egészen hatalomra kerüléséig mutatja be a Führer élettörténetét. A cselekmény kiterjed festőművészi pályájának megfeneklésére, első világháborús katonai frontszolgálatára, majd a háború után a legelső müncheni beszédeire is, amikor csatlakozik a Német Munkáspárthoz. 

A film különlegessége: Részletekbe menően ismerhetjük meg Hitler történetét, azt a folyamatot melynek végén 1933-ra milliókat megtévesztve lehett Németország megválasztott kancellárja. 

Az örmény származású, de orosz filmeket készítő Karen Shakhnazarov (aki a Karen keresztnév nőies hangzása dacára férfi rendező) 2012-ben készítette el a Fehér tigris című második világháborús harckocsizó filmjét.

A kép forrása: mafab

Az alaptörténet egy frontsztorinak indul, melyben a keleti hadszíntéren az orosz katonák körében babonás félelemmel kezd terjedni egy titokzatos német harckocsi híre. A fehérre festett Tigris tank sorra semmisíti meg az oroszok T–34-es harckocsijait, és úgy tűnik, képtelenség legyőzni.

A tank típusa egyébként igazi érdekesség, én leginkább egy Tiger (P)-nek nézem, melyet 1941-ben a Porsche gyártott, ám fejélesztése nem fejeződött be teljesen. A másik oldalon ekkoriban jelenik meg a T–34/85 mely talán képes felvenni a versenyt vele (legalábbis az oroszok ebben reménykednek).

Ám a rejtélyes német tank mindig túljár az oroszok eszén. A vele való találkozásban mindenki meghal, egyetlen kivétellel, ő: Najdenov (Aleksey Vertkov), aki bár borzalmasan összeég, ám csodával határos módon mégis életben marad.

Forrás: mafab

Fedotov őrnagy (Vitalij Kiscsenko) őt bízza meg a Fehér tigris felkutatásával és legyőzésével. Ehhez Najdenov rendelkezésére bocsátanak egy felspécizett T–34/85-ös tankot, a legjobbat, amit az orosz hadvezetőség ki tud állítani. Megkezdődik tehát a párharc a felek között, és a hajsza a nácik titokzatos tankja után.

A Fehér tigrist mindvégig valamiféle misztikum övezi, mintha az istenek oltalmaznák, vagy mintha nem is emberek irányítanák. Sajnos a film legvégéig nem tudjuk meg, hogy kik ültek benne, kiknek volt köszönhető a rengeteg bravúros győzelem.

A film utolsó harmada teljesen másról szól, mintha Shakhnazarov bele akart volna még préselni filmjébe valamiféle emelkedett bölcsességet, melyet a fegyverszüneti tárgyalások megtekintése után maga Adolf Hitler mond el a nézőknek.

A kép forrása: LINK

A Führer egy ismeretlennel beszélget, miközben kifejti: a háború mindig is természetes velejárója volt az emberiség történetének, és folyamatosnak tekinthető, legfeljebb szünetek szakítják meg (mint épp napjainkban is). Nagy kár a Fehér tigris elkalandozó zárásáért, mert a tankos jelenetek kifejezetten látványosak, a scriptnek meg kellett volna maradnia ezen az eredeti nyomvonalon.

Értékelésem 4 csillag a filmre, mert az olyan harckocsi fanoknak, mint jómagam, valódi csemegét jelentenek a tank árharcok és csatajelenetek. A Fehér tigrist ajánlom minden tankőrültnek és háborús film rajongónak.

[A film mafab adatlapja]

Nagyon kíváncsi voltam erre a filmre, mert előzetesen sok pozitív véleményt és kedvező kritikát olvastam róla. Aztán megnéztem és meglepődtem azon, hogy mi vihette rá a sok nézőt arra, hogy dicsérje és elismerően íron róla. Mert szerintem (de lehet hogy frankón velem van a baj) ez egy katyvasz, iszonyúan gyenge sztorival.

A kép forrása: npr.org

A középpontban egy pár áll (egy fekete nő és egy fehér pali), akik valamiért nagyon lázadnak a rendszer ellen. Mármint az USA konzervatív berendezkedése és kirekesztő bevándorláspolitikája ellen, amit fasisztának minősítenek. Így szervezetükkel (melynek neve: Francia 75) robbantgatnak és migránsokat szöktetnek stb. Aztán egy nap a nő nyomába ered egy katona, bizonyos Lockjaw ezredes (Sean Penn) és bár erőteljesen üldözi, közben mégis lefekszik vele. Az egyszeri alkalomból gyerek születik, a pár pedig sajátjának tekinti.

A nőt így is elkapják, a férfi pedig Bob (Leonardo DiCaprio) ott marad a babával. Menekülőre fogja, majd 16 évre meghúzza magát egy eldugott helyen, felneveli a lányt (Chase Infiniti) és felhagy a forradalmárokodással. Bob inenntől egyedül a füvezésnek él (bár az nem derül ki, hogy miből tartja fenn magát és a lányát). Ekkor újra felbukkan az ezredes és elhatározza, hogy eltünteti korábbi botlásának nyomát: saját lányát, mert be akar lépni egy náci csoportba, ahol kínos lenne neki, hogy korábban egy fekete nővel volt viszonya (és tőle lett gyereke).

Az egész egy katyvasz: például miért feküdne le egy náci érzelmű katona egy fekete nővel és a nő miért adná magát oda egy olyannnak, aki el akarja fogni. Aztán hogy lehet annyira balfék DiCaprio karaktere, hogy végig szerencsétlenkedi az egész filmet, mikor korábban profi akciókban vett részt és önmagát forradalmárnak tekintette. Ami még idegesítő, hogy afféle háttér-effektként végig klempirozzák (összevissza zongora leütésekkel) a cselekményt. B@romi idegesítő 2 és fél órán át a háttérben hallgatni.

A kép forrása: economist.com

Összességében azt mondanám: vígjátékként ez a film nagyon nem működik (mert vérszegények a poénok), akciófilmhez mérten kevés benne az igazi akciójelenet, thrillernek meg nem elég összetett és félelmetes a sztorija. Paul Thomas Anderson rendezése iszonyúan gyenge és az a helyzet hogy egyetlen jó alakítást sem láthatunk. Talán Benicio Del Toro emelhető ki némileg, aki egy olyan karate-edző szenszeit alakít, aki segíteni próbálja Di Capriót a menekülésében az ezredes elől.

Zárásul: fel nem foghatom, hogy ez a film hogyan kaphat 8,2 pontot az IMDb-n és 76%-ot a Mafabon. Az ízlés és a minőség iránti igény hiányát érzem ebben. Bizonyos időközönként ugyanis megjelenik egy hasonlóan színvonaltalan film és tarol a nézőknél a kisebbség teljes megrökönyödése mellett. Ilyen volt a Víz érintése 2017-ben a Barbie 2023-ban illetve most ez a túlhájpolt agymenés.

[A film mafab adatlapja]